Sziasztok!

Hamarosan halottak napja és ilyenkor azokról emlékezünk meg, akiket szerettünk, szeretünk és már nincsenek velünk. Mindenkinek vannak a családjában olyanok, akik eltávoztak és szeretnénk remélni, hogy egy jobb helyen vannak.Én több családtagomat és barátomat elvesztettem. Nem volt könnyű sem akkor, amikor elvesztettem őket és sem most, amikor rájuk emlékezem. Az édesapám 1992-ben 45 évesen halt meg. Gyógyíthatatlan beteg volt és szörnyű kínok között a karjaimban halt meg. Viszonylag jól tartottam magam, a temetésig és utána otthon pakolgattam a horgász cuccait, amit annyira szeretett és akkor elszakadt a cérna és zokogásban törtem ki. Megsirattam igazán. Eszembe jutott a sok jó, ami összekötött vele és, amit kaptam tőle. A rosszat mind elfelejtettem, mert az nem is volt sok és tudtam, hogy nagyon szeretett. Amikor együtt mentünk pecázni, amikor elvitt magával a foci meccsekre, gombát szedni, és minden, amit együtt csináltunk.

Sajnos nem láthatta a sport sikereimet, a filmes munkáimat és nem láthatja az unokáját. Bár titkon remélem, hogy odafentről boldogan figyel és vigyáz ránk. A Márknak a kisfiamnak mesélni fogok róla, és természetesen csak jót. Mert nagyon jó ember volt és az egyik legjobbat adta a világnak, amit adhatott és az én vagyok.Sokszor, de ilyenkor főleg elgondolkodom azon, hogy milyen ember lenne, ha élne? Milyen lenne a kapcsolatunk?Az esküvőmre az öcsémtől kaptam egy gyönyörű rajzot. A rajz egy fényképről lett másolva. A rajzon az édesapám tart engem a kezében mosolyogva, amikor én kis pólyás baba vagyok. Nagyon megható a rajz és elnézve apámat látszik, hogy nagyon büszke rám.

És én csak olyan dolgokat szeretnék tenni az életben, ami miatt most is büszke lenne rám az apám. Biztos nem mindig sikerül, de nagyon igyekszem.Ti is olyan dolgokat tegyetek, amire büszke lenne az, aki itt hagyott. Olyat, ami mosolyt csalna az arcára. Amitől boldog lenne, ha látná. Mert lehet, hogy látja.Mindig azt szoktam mondani, hogy mindenki töltse nagyon hasznosan élete minden másodpercét. Ne pazarolja el senki az életét. Tegyétek jobbá a világot. Becsüljétek meg az életet, amit kaptatok. Legyen értelme az itt létnek, ne csak kallódással és céltalansággal teljen. Legyetek boldogok. Utazzatok, csináljatok sok olyat, ami örömet okoz nektek és másoknak, próbáljatok ki új dolgokat, érezzetek át mindent és éljetek meg mindent. Ne állítsatok magatoknak korlátokat. Nincs olyan, hogy lehetetlen. Találjatok okot, amiért megszületettek. Találjatok célt, mert biztos, hogy van. Tegyetek meg mindent az életben a szebb, jobb jövőért.  Gondoljatok mindig arra, hogy amit mással teszel, azt magaddal teszed. Nem tudsz mást kivenni a pohárból csak azt, amit beletettél. Ezért csak jót tegyetek bele.

Emlékezzünk az eltávozottakra jó szívvel és gondoljunk rájuk a halottak napján. Gyújtsunk meg egy gyertyát és bízzunk abban, hogy egy jobb helyen vannak.

És ne felejtsük, hogy akit igazán szeretünk, az mindig velünk marad a szívünkben! 

Hamarosan jelentkezem. 

Sziasztok.