Sziasztok!
Nem rég kint voltam Dél-Koreában film forgatáson. Egy Dél-Koreai akció filmben játszom egy orosz maffiózót. A Hollywood ügynökségtől kerestek meg, hogy egy Dél-Koreai filmhez keresnek szereplőt. Elmentem a castingra (szereplő válogatásra) és ott derült ki, hogy egy Orosz rossz fiút kellene játszani a filmben. A castingon orosz szöveget kellet a kamerába mondani. Több féle módon és több féle színészi játékkal. Én alapvetően mindig bele adok mindent, és van olyan, hogy jónak érzem a castingot és van olyan, hogy nem. Volt, amikor úgy éreztem, hogy nagyon jól sikerült és még sem választottak ki és volt az ellenkezője is, amikor azt éreztem, hogy ez nem volt jó, és mégis kiválasztottak. A fent említett esetben, hoztam a karaktert, de nem éreztem semmi különöset. Az ilyen castingok után, aztán mindig jön a várakozás. Hogy vajon mi lesz az eredmény. Általában pár nap alatt döntenek.
Nagyon vártam a döntést, mert azért egy Koreai filmben szerepelni Magyarként nem semmi. De valahogy úgy éreztem, hogy én vagyok az aki kelleni fog majd nekik. Az ilyen "rossz" fiúkat szeretem játszani. Meggyőző módon tudok csibész lenni a kamera előtt. Persze ez nem jelet semmit, mert amit én meggyőzőnek tartok, azt lehet, hogy a film rendezője nem. Tehát jött a várakozás, aztán néhány nap múlva hívtak telefonon, hogy ki kellene küldeni Koreába olyan linkeket, amin megtudnak nézni engem néhány korábbi filmemben. Na ezt igen jó jelnek vettem. Ez az jelenti, hogy érdeklődnek és a képek és a videó casting alapján, esélyes lehetek. Ez egy hétvégi nap volt. Éppen Kempo Öv vizsgán voltam egész nap. Mondták, hogy kora délutánig el kell küldeni. Sajnos én nem voltam számítógép közelében, így felhívtam a feleségemet, hogy intézze ezt nekem.
Nagy szerencse, vagy inkább előre látás, hogy az ilyen helyzetekre fel vagyok készülve. A Youtubon a csatornámon jó néhány film részletem össze van vágva. A feleségemnek elmondtam a telefonba, hogy melyek ezek, és hová kell küldenie. Ő ezt megette és ismét jött a várakozás. Most már egy kicsit feszültebb módon. Egyre többet gondoltam arra, hogy mi lesz, ha engem választanak ki? Egy kicsit izgultam. Aztán jött az újabb hívás, hogy választ várnak tőlem, hogy ha engem választanak ki, akkor 6 hétre ki tudok -e menni Dél-Koreába? Ez egy kicsit meglepett. 6 hét azért nem kevés idő. A világ másik oldalán, távol a családtól? De alapvetően olyan vagyok, hogy kockáztatok és beleugrok a lehetőségekbe. Mindig úgy voltam vele, hogy ne rajtam múljon. Megbeszéltem a családdal és elintéztem, hogy az edzés tartás is rendben menjen, amíg nem vagyok itthon. Szóval telefonáltam és igent mondtam.
Egyetlen gondom volt, hogy az indulás napja körül volt még egy lekötött színházi előadásom, amit nem szerettem volna lemondani. Persze még nem volt biztos, hogy engem választanak, de mi van, ha igen? Aztán nem történt semmi.- Várakozás és várakozás. Egy kicsit már le is tettem róla és az előadás is lement már, amikor hívtak, hogy két nap múlva indulhatok Dél-Koreába, mert engem választottak ki a szerepre. És nem 6 hétre, hanem először Áprilisban csak 1 hétre, aztán Májusban még 2 hétre. Nagyon boldog voltam, mert tudtam, hogy ez nagyon nagy lehetőség. Nemzetközi film. Nagy nézettség, és minden ami ezzel jár.. Még egy dolog hátra volt. Közölték, hogy Koreából fel fognak hívni, mert meg akarnak győződni róla mennyire beszélem az angolt. Mert valamennyire szükség lesz rá, hogy kommunikáljunk.Hát egy kicsit megizzadtam, mert azért annyira nem beszélem jól az angolt. Persze azóta mindennap intenzíven tanulom. Voltam ugyan az USA-ban is és Ausztráliban is, de az régen volt. Egy kicsit aggódtam, hogy nehogy ez miatt nem mehessek.
Rákészültem a beszélgetésre és telefonáltam a Dél-Koreába- Inkább azt választottam, hogy én hívjam őket, mint, hogy engem hívjanak. Az Úri embert akivel beszéltem Jerrynek hívták. Mint később kiderült, ő volt a kinti színész ügynökség Casting Menagerre. Általános dolgokról beszéltünk és biztos jól sikerült, mert 48 óra múlva a Cseh légitársaság Dél-Koreába tartó járatán ültem.
Folyt. köv.
