Mint tudjátok Szombaton (Június 9-én) indultam a Spartan Race Várgesztesi Super verseny futamán. Ha valaki nem tudná, mondanék néhány szót a versenyről és a távról.  Ez a középtáv. A Super verseny táv általában 13-16 km között van és több mint 25 akadályon kell átkelni. A terep, amin futni kell rendkívül változatos és az mellett, hogy hosszú, hegyeken, völgyeken kell le és felfutni. Az akadályok között sok minden van. A teljesség igénye nélkül különböző palánkokon kell átmászni, palánkok alatt átbújni, ugyanezt vízzel teli árokban, kötélre kell felmászni, zsákot cipelni, lándzsát dobni, kötelet mászni, zsákot kötélen felhúzni, tóban úszni és ezek variációi. Ha valakinek nem sikerül egy akadályt teljesíteni, akkor büntetésből 30 db burpee-t (négyütemű fekvőtámaszt) kell végrehajtania.

A kis ismeretterjesztő kitérő után térjünk vissza a Várgesztesi (a vicces Spártanok elnevezték Sárgesztesnek) versenyre.  Az új vicces elnevezés nem véletlen. Tudni kell, hogy Június 9-én egész szinte egész nap esett az eső. Ez azt jelenti, hogy olyan sártengerben kellet végig futni, hogy a vaddisznók csodálkozva tanultak tőlünk hogy hogyan dagonyázni. Egy négyzetcentiméter száraz rész nem volt.  Mindent sár borított. Inkább csúszkálni tudtam, mint futni! És úgy láttam ezzel nagyon sokan voltak így.

A táv 19 km volt. Hegyeken, völgyeken átívelő sáros, csúszós földút végig. Kb. 30 akadály volt felállítva. Én a 10.00-kor indultam az úgynevezett Age Group kategóriában. Ez abban különbözik az Elite kategóriától, hogy az indulókat az életkoruk alapján is különválasztják és értékelik. Amúgy mindenben meggyezik az Elite kategória szabályával, ami ha valakit részletesen érdekel, elolvashatja, letöltheti a Spartan Race honlapjáról.

És most rátérek, hogy én miért indulok el egy olyan versenyen, ahol az mellet, hogy nagyon el lehet fáradni még jó koszosak is leszünk. És miért ajánlom nektek is, hogy induljatok.

Szóval én mindig is azt mondtam és azt tartom, hogy miden jó dolog a komfort zónánkon kívül helyezkedik el. Egy ilyen akadályfutó verseny kiválóan alkalmas arra, hogy kimozduljunk a komfort zónánkból. Amikor a testünket eddzük, akkor a lelkünk is edződik! Egy nagyobb táv lefutásakor, egy nehezebb akadály leküzdésekor, muszáj olyan fizikai és lelki tartalékokat mozgósítani melyek mélyen bennünk vannak és csak is "vészhelyzetben" aktiválódnak! És amikor ezek a tartalékok kiszabadulnak, akkor egy ugrásszerű felszabadultság érzés tör ránk. Ez a felszabadultság érzés fantasztikus! Legyőzöd önmagad, legyőzöd a külső természeti akadályokat és amikor beérsz a célba akkor egy győztes ér be a célba! És ez teljesen független attól, hogy milyen időt futottál és, hogy hányadikként értél be! Beértél és legyőzted azt, aki a sikereid gátja, vagy segítője! TE SAJÁT MAGAD! Mert lehet sok mindent  és sok mindent hibáztatni a sikertelenségért, de végső soron rajtunk múlik, hogy megteszünk -e valamit, vagy nem! Rajtunk múlik, hogy ha lépnünk kell, akkor meglépjük -e a dolgot, vagy nem! Rajtunk múlik, hogy merre indulunk! Soha senki és semmi nem határozhatja meg, hogy mi mit csináljunk! MI határozzuk meg a saját irányunkat és, ha az néha félre siklik, akkor senkit nem hibáztathatunk csak magunkat! 

És visszatérve egy ilyen akadály futó verseny kiváló alkalom arra, hogy olyan dolgot tegyünk, amit addig nem és olyan merész feladatokat vállaljunk be, amiket otthon egy fotelben nehéz! Egy ilyen versenyen való részvétellel nagyot fejlődhetünk! Minden téren! 

Ezért ajánlom mindenkinek tiszta szívvel!!