Hóvihar-Gyalog a diszkóba-Bakik videó
PORTUGÁLIA. +20 FOK.
Sziasztok.
Tegnap írtam, hogy ma reggel mennék a Főiskolára. Na, ebből aztán nem lett semmi. Reggel korán mentem volna fel pestre és az egyik osztálytársam vitt le volna autóval Egerbe. Csak hát az időjárás közbeszólt. Annyira fújt a szél. Az önmagában nem lenne baj, de ilyenkor nagyon viszi a havat. Ahogy megyünk Bicske felé, az út mellett sok a sík terep. Ott akadálytalanul fújja át a havat a szél, és teljesen beborítja hóval az utat, olyan hó akadályt képezve, ami lehetetlenné teszi, hogy autó elmenjen. Tegnap este a páromért átmentem Bicskére, a vonatállomásra, úgy este 22-óra körül. Visszafelé már voltak hó akadályok, de még valamennyire el lehetett menni. Hajnalra gondolhatjátok milyen lett a helyzet. Felkeltem, és álmosan kinéztem. Láttam, hogy dühöng a szél, így neki sem indultam. Szombatra tervben volt, hogy Csákváron lesz rendezve egy gyerek Kempo verseny, hát azt is le kellett mondani. Ilyenkor szinte lehetetlen megközelíteni ezt a gyönyörű községet. Ez minden télen így van, ha nagy hó van és fúj a szél. Méteres hó akadályok mindenhol. Káromkodó emberek és bosszús autósok. Mindig mosolygok, mert minden ősszel, kiraknak az útfenntartó munkások olyan rácsokat az út mellé, ami elméletileg megakadályozná, hogy havat fújjon a szél az útra. Mindig nagy gonddal kirakják, napokat, heteket töltenek azzal, hogy mindenhová kerüljön az út mellé, ebből a hó fogó rácsból. És jön a tél, és a tél pont leszarja, hogy ott van a rács. Minden télen rogyásig fújja hóval az utat a szél. Még soha nem láttam, hogy valamit ért volna a „hó fogó rács”.
Egy kicsit bánt, hogy nem tudtam menni a Fő sulira, mert nem szeretek hiányozni. De hát ebben az esetben nem igazán tudok mit tenni. A természet az úr.
Este diszkó. Kíváncsi vagyok, hányan lesznek. Ilyenkor az a tendencia, hogy kevesen jönnek, de azért mindig van jó néhány fanatikus, akik tűzön, vízen át jön. Bár lehet, hogy fiatal korában mindenki ilyen. Én is sokat jártam diszkóba, de soha nem ittam. Viszont állandóan mentem. Bicskére, Tatabányára, Szárra, mikor hol volt buli. Engem sem tartott vissza semmi. Volt olyan, hogy Szárról, Bicskére a sínek között gyalog mentem. Ez kb.
Az igazság az, hogy az ember változik. Ez talán nem is baj. Én örülök, hogy annyi vagyok amennyi. Nagyon sok dolgot megtapasztaltam, és nagyon sok dolgon keresztül mentem. Sok hibát vétettem, és sokat tanultam a hibáimból. Talán ezektől lettem olyan amilyen vagyok, és amire büszke vagyok. Egyvalamit mindig a fejemben tartok, azt hogy úgy éljek és viselkedjek, hogy bármikor a tükörbe tudjak nézni. Ez a legfontosabb. A becsületet nem lehet sokszor eljátszani!
Ebben a pillanatban értem haza diszkóból, és gondoltam befejezem a bejegyzést. Az előző rész tegnap írta, és most ahogy hazaértem gondoltam írok egy kicsit és közzé teszem. A diszkóban nem volt semmi gond. Igaz, hogy nem is voltak sokan, mert az időjárás elég rossz és az ide vezető utakon sok hó van. Amikor hazaérek, megfürdök, mert iszonyatos füst szagom van. Minden ruhát, ami rajtam van, vagy kirakom a szennyesbe vagy először szellőzni és utána a szennyesbe.
Felraktam egy videót. Bakik és esések vannak rajta.
Jó éjszakát, vagy jó reggelt nektek.
Sziasztok.