Egy Harcos naplója

A GYŐZTESEK SOHA SEM ADJÁK FEL! AKIK FELADJÁK SOHASEM GYŐZNEK!

A megváltozott érzések!

2011. december 16. 22:59 - Warrior

Sziasztok.

 

A baba szépen cseperedik. December 21.-én lesz 4 hónapos. Igazi nagyfiú. Fantasztikus gyerek. Szinte folyamatosan nevetgél és gagyarászik. Ha beszélek, hozzá szinte azonnal válaszol, persze csak baba nyelven.Annyira lehet szeretni! Az ember nem tud betelni vele. Csak szeretni és szeretni lehet.Hogy őszinte legyek, engem is megváltoztatott az apa szerep. Olyan érzéseim vannak, amit nem gondoltam, hogy bennem vannak. Persze mindig érzékeny ember voltam, de ez most teljesen más.

Valami végérvényesen megváltozott bennem és ez valószínűleg mindig így van, ha az embernek gyermeke születik. Másképpen nézek a világra és az emberekre. Az ember megérti az élet értelmét. Nézem az embereket és arra gondolok, hogy ők is valakinek a gyerekei és őket is valaki annyira szereti, mint én a kisfiamat. Valahogy jobban tisztelem az embereket. Ne értsetek félre, soha nem voltam olyan ember, aki átgázol mindenkin és nem számítanak neki az emberek.De most megértőbb vagyok egy kicsit mindenkivel.

Amikor alszik a fiam és látom, hogy olyan védtelenül, ártatlanul fekszik, értehetetlen számomra, valaki, hogyan képes bántani a kis gyermekét. Ha ilyet hallok vagy olvasok a dühöm leírhatatlan. Volt már olyan, hogy el sem tudtam olvasni az ilyenről szóló cikket.Ez a fajta bűn annyira kihoz a sodromból, hogy szinte őrjöngeni tudnék.

Egy védtelen baba, aki csak szeretet tud adni és csak azt kaphat a világ legcsodálatosabb teremtménye. Nem tehet semmiről, legfőképpen arról nem, hogy megszületett. Boldog vagyok, hogy ilyen csodálatos dolog történt velem. Senki nem nézett még rám úgy, ahogyan a kisfiam néz rám, amikor hazamegyek. Nehéz is szavakba önteni az érzéseimet. De most este van és az előbb láttam, ahogyan alszik és úgy éreztem le kell írnom azt, amit érzek.

Egyre jobban beleszokom az apa szerepbe. Már sok féle képen tudom a kezembe fogni. Egyre nagyobb a baba és egyre bátrabban tartom a karomban. Alig várom, hogy még nagyobb legyen és edzhessen velem és, hogy elvihessem horgászni úgy, ahogy engem vitt az én édesapám. 

Hamarosan jelentkezem. 

Sziasztok.

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://harcosnaplo.blog.hu/api/trackback/id/tr713469860

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása