Sziasztok!

A múltkor biztos olvastátok a bejegyzésemet. Nem fűzök hozzá kommentárt. Nemrég pont az ellenkezője történt velem. Voltam egy castingon. Egy Tv sorozatra kerestek szereplőket és jelentkeztem. Már az is gyanús volt, hogy a jelentkezésemtől fogva elég későn hívtak be. Már nem is számítottam rá. Jelentkeztem és elmentem a castingra. Improvizációs gyakorlatokat kellett végrehajtani és színészkedni. Nekem mind a kettő megy így eljátszottam, amit el kellett játszani. Annyira úgy éreztem, hogy kiválóan sikerült az alakításom. Szinte biztos voltam benne, hogy kapok egy állandó szerepet. És amikor haza mentem és utána néztem a sorozatnak, akkor láttam, hogy már megvannak a szereplők és már el is kezdték az első részeket.

Akkor mit kerestem én ott? Kérdeztem magamban. Akkor lehet, hogy én nem is leszek benne állandó szereplő? Lehet, hogy megint csak egy-egy részbe akarnak beletenni? Hát valószínű! Pedig annyira nekem való lett volna a szerep és a karakter. A castingon szerintem kiválóan játszottam. És úgy látszik ez nem az én szerepem. A Jó Istennek más tervei vannak velem. De azért egy kicsit szomorú voltam. Pedig megszoktam, hogy nem mindig kapok meg szerepeket. Nem szoktam magamra venni és nem szokott bántani a dolog. De ezt valamiért nagyon szerettem volna. Főleg, hogy látom, ahogy a szereplők eléggé túl játsszák a szerepüket. Most már egy nagy film főszerepet akarok, vagy egy állandó sorozat fő szerepet. Az az igazi!

Hát ez van. Ez a szerep, nem az enyém. Majd jön egy jobb, egy nagyobb, egy jobban fizető szerep. Szóval ez a tipikus példája annak, amikor egy szerep nem talál meg. De a következő megtalál!! :)

Sziasztok!